🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > S > spalatói érsekség
következő 🡲

spalatói érsekség, Aspalatus, Palatium, Spalatrum, Spalatro, Spalatum, Split: A dalmáciai kikötőváros hagyománya a ~et a 304-614: létezett salonai ppség jogutódának tartja, amit a 614: földúlt Salonából elmenekült ker-ek alapítottak. A 7. sz-tól főleg Rómából küldött papok a horvátok térítését végezték. Amikor Spalato 867-923: Bizánchoz tartozott, attól É-ra, Nonában külön ppséget alapítottak. Amikor 923: a spalatói érs. visszatért Rómához, vetélkedni kezdett a nonai pp-kel a ter-ekért, 925: és 928: a spalatói zsin-okon az érs. megerősítette hatalmát. 1094: Szt László megalapította a →zágrábi püspökséget, s azt az esztergomi érs. alá rendelte, ezzel Szlavóniát leválasztotta a ~ről. 1105: Könyves Kálmán kir. elfoglalta s a m. koronához csatolta; ezután a m-velencei vetélkedés egyik színtere. A tatárok elől menekülő IV. Béla kir. leányai 1242. III. 13: Klissza várában meghaltak, kőkoporsójuk a spalatói dómban. A MA érs-eit 1452-ig említi. 1579: A. Valier ap. vizitátor szerint 13 pléb. a ~ből török uralom alatt volt, csupán 5 az akkori velencei uralom alatti ~ben, ahol ekkor 50 pap 7555 hívőt szolgált. 1618: az érs. megkapta a primas Dalmatiae atque totis Croatiae cím viselésének jogát. 1645: suffr. ppségei: Almis, Modrus-Korbávia, Tinnin, Fáró, Novi, Makária, Szkardona, Szebenikó, Temn, Trau, Zengg (Levakovich Rafael összeállítása). Ebben az időben a zenggi és modrus-korbáviai ppséget az esztergomi érs. alá rendelték. Klissza várának töröktől való visszafoglalása s az 1699. I. 26-i →karlócai béke után Spalato visszakapta ter-ének nagyobbik felét. S. Cupilli 1720 k. bevezette a horvát nyelvű prédikációt. XII. Leó p. 1828. VI. 30: a Locum Beati Petri bullával megszüntette a ~et és Zára suffr. ppségévé tette. Spalatóhoz rendelte a megszüntetett traui ppség egy részét, s a makáriai ppséget összevonta a spalatóival. 1829: az első spalato-makáriai pp., a makáriai P. K. Moisic, aki a spalatói szem-ban gimn-ot alapított. Az 1935: törvényesített, de végre nem hajtott konkordátum Spalatót ismét érsséggé és egész Dalmácia metropoliájává tette. VI. Pál 1969. VII. 27: Qui Vicariam bullájával a spalatói ppséget (a fárói, kattarói, raguzai, szebenikói suffr. ppségekkel) érsséggé tette: →Split-Makarska. - M. okl-eken szereplő érs-ei: 1059: Lőrinc, 1103: Crescentius, 1114. k. Manasse, 1136: Gaudius, 1159: Absalon, 1161: Lombardi Péter, 1166: Lőrinc v. Lombardus, 1167: Gerardus, 1175: Rainer OSB, 1188: Kán nb. Péter OSB, 1198: Bernát OSB, 1217: Slavizus, 1218: Göncöl, 1242: Zágrábi István, 1243: Spalatói Tamás, 1245: Ugron, 1248: János OP, 1249: Rogerius, 1294: Jakab, 1297: Péter OFM, 1324: Balianus, 1328: Lucari Domokos, 1348: Peregrin, János OESA, 1349: Malabranca Hugó OSB, 1389: Benzis András, 1402: Cutheis Marinus, 1403: Aragóniai Peregrinus OFM, 1409: Guidici Duymo, 1411: Pagói Péter OFM, 1427: Maripetri Ferenc OSB, 1428: Zabarella Bertalan, 1439: Baduarius Jakab, 1452: Zanni Lőrinc, 1602: Dominis Márk Antal. 88

Gams 1873:419. - Balics 1888:644. - Fraknói 1895:52. - Pauler II:680. - Margalits 1900:757; 1902:847. - Eubel I-III. - Karácsonyi 1915:484. - OS 1975. - Jászay 1982:422.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.